Meglepetés levél érkezett a robinsonokhoz az év utolsó napjaiban. Ibolya néni és Józsi bácsi otthonába hívta az éppen ráérő robinsonokat egy vidám óév búcsúztatóra. Naracsevő verseny, humoros szellemi vetélkedő, buli és tűzijáték. Ezekben volt része a gyerkőcöknek.
Leégett ház - BEINDULT AZ ADAKOZÁS
Érkeznek a felajánlások alapítványunk számlájára is, így tárgyi adományok mellett pénzbeli segítséget is tudunk majd adni a három gyermekét egyedül nevelő anyukának. A számlaszámunk lentebb olvasható!
Köszönjük a felajánlásokat!
INDUL A GRUND!
A fiatalok közösségi tere
Hamarosan még több lehetősége lesz a hozzánk csatlakozóknak. Részletek hamarosan!
Ezzel a videóval kívánunk mindenkinek kellemes karácsonyt:
Budapesten jártunk - 15 milliót kaptunk
Évek óta hagyomány, hogy a robinsonok és barátaik karácsony előtt a fővárosba látogatnak. Idén megnéztük a Parlamentet, a Hadtörténeti Múzeumot, a Nemzeti Bankot, jártunk az MTV székházánál, a köztársasági elnök palotájánál és élveztük a Vörösmarty tér hangulatát. Az ügyesebb puzzle kedvelők a bankban összeaprított pénzt nyertek 5 millió forint értékben. Hárman vihették haza a különleges ajándékot.
Könnyes szemek - mosolygós arcok. Igazán kettős érzések jellemezték a Robinson Úttörőcsapat és a Környezetünk, természetünk alapítvány karácsonyi ünnepségét. A szülők, de még a gyerekek is meghatódtak a kedves szavak és a sok-sok ajándék miatt. Bizton mondhatjuk, jó helyre került az a 250 kg ruha és az a 70 pár cipő, amit adományozóinknak köszönhetnek a családok. Ugyanígy jó helye lett a játékoknak, gyümölcsöknek, írószereknek, plüs állatoknak.
Jövőre ismét gyűjtünk majd a rászoruló gyerekeknek, de addig is készülünk a húsvéti ünnepségre, amelyen szintén megajándékozzuk a gyerekeket.
Három gyermekét egyedül nevelő anyuka háza teljesen leégett a napokban. Mindenük elégett.
A Robinson Úttörőcsapat most rajtuk szeretne gyorsan segíteni. A karácsonyi ünnepségen felajánlottuk a három gyerek ingyenes robinson tagságát és a 22-i budapesti utazásra is meghívtuk őket azzal, hogy minden költségüket csapatunk állja. Ezen kívül alapítványunk számlaszámára várjuk a felajánlásokat "tűz" jeligével.
számlaszám: 51000077 – 10709645
Óriási meglepetés adomány
az utolsó napon!
A Magyar Úttörők Szövetsége 120 ezer forint értékben könyveket adományozott a madarasi rászoruló gyerekeknek.
Így mintegy350 ezer forintértékben osztunk ajándékot!!!
Köszönjük, köszönjük, köszönjük !!!!!!!!!!!
Az ajándékban részesülő, hátrányos helyzetű
gyerekek nevében is !!!
A Robinson Úttörőcsapat és a Környezetünk, természetünk alapítvány a sok-sok adományozónak köszönhetően több, mint 200 ezer forint értékű ajándékot oszt szét terveink szerint több, mint 80 madarasi gyerek között. Úgy hisszük, hogy ez a valaha volt legnagyobb segélyakció Madarason, ami civil szervezésben valósult meg. Több, mint 200 kg ruha, mintegy 70 pár cipő, 100 kg gyümölcs, több kg szaloncukor, játékok, plüs figurák, íróeszközök - sorolni is nehéz a rengetek ajándékot.
Nyugdíjasok, dolgozók, üzletek, vállalkozók, egyesületek - aki csak tehette, segített. Józsi bácsiéknál minden szobában ajándékok hevernek, alig győzik szortírozni és csomagolni a felajánlásokat. Még a robinsonok és barátaik is besegítettek, akik egyébként segítettek az ünnepségnek helyet adó TSZ iroda dekorálásában is.
Itt mondunk köszönetet a szövetkezet minden dolgozójának és vezetőjének, hogy az első szóra biztosították nekünk a helyszínt. Egyébként már sokadszorra. Nem véletlenül érdemelték ki a Gyermekek barátja elismerést. Nem titok: a Robinson Úttörőcsapat az elmúlt évek egyik legnagyobb szervezésének jár a vége felé. Soha nem tapasztaltunk még ekkora öszzefogást.
Jó tudni, hogy nagyon sok jó ember él Madarason. Az sem titok, hogy az elmúlt hónapok legnagyobb ünnepségére készülünk, ahol a karácsonyi hangulat után a szórakozásé lesz a főszerep december 16-án. A gyerekeket elkísérik a szülők is és az adományozók közül is többen eljönnek majd, na és persze a robinsonok is ott lesznek.
Ülök a monitor előtt és könny cseppen végig arcomon. Nézem a tucatnyi szatyrot, dobozt, amelyek mind ajándékokat rejtenek. Egyikből egy maci füle, másikból egy méhecske kandikál ki - valakinek a játékai voltak. Lehet, hogy évekig ezek voltak a kedvencek, lehet, hogy szerencsét hozó kabalák voltak. És most mégis elhozták, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek otthonában csaljanak mosolyt az arcokra. Jómagam visszaemlékszem arra a pillanatra, amikor általános iskolásként saját játékaim vittem el egy gyűjtőakcióra. Az utolsó pillanatban visszavettem egy kedves játékot. Ragaszkodó típus vagyok. Még egy szétfoszló nadrágot sem dobok ki szívesen, hiszen az enyém volt! Ezért becsülök mindenkit, aki személyes dolgait tette szatyorba és adta át csapatunknak. Egy másik sarokban gondosan becsomagolt szaloncukor van - idős néni hozta, mondván, talán ezzel is segíteni tud. Vagy nézem a zsákot, amelyben apró cipőcskék, babaruhák vannak összehajtogatva. Talán ebben tette meg egy kisgyerek az első lépéseket - mégis jó szívvel hozták. Olyan érzések törnek fel bennem, ami miatt már megérte elindítani ezt az akciót, nem beszélve arról az örömről, hogy nagyon sokan akartak és tudtak segíteni. Mindettől már csak egy pillanat lesz mégszebb, meghatóbb. Az a perc, amikor mosolygós kisgyerek nyújtja a kezét a csomagért - ki tudja, mikor kapott utoljára több ezer forintnyi ajándékot? Talán mond egy köszönömöt is, de lehet, hogy elrohan és lázasan bontani kezdi a szatyrot, majd leköti a benne lévő kisállatka, a banán majszolása és az illatos narancs jóízű harapdosása. Bárhogyan lesz is, szép lesz. Meséli az egyik adományozó, hogy szívesen jönne el az ünnepségre, hiszen egykor neki is segítettek és most alig várja, hogy visszaadjon valamit ebből a szeretetből talán egy ismeretlen családnak. Az ilyen mondatokat soha nem lehet feledni. Nem is fogjuk. Örökre emlékezni fogunk arra, hogy sok-sok madarasi félretéve mindenféle előítéletet, gondolatot, megkeresett minket és nem jött üres kézzel.
Gunity Gábor, kolóniavezető
Mikulás-party
23 mikulás vett részt a robinsonok és barátaik partyján. Minden gyermek kapott ajándékot valamelyik társától, majd jó hangulatban, tánccal, vetélkedőkkel, filmnézéssel telt a délután.
Keverték-kavarták, olajozták, sütötték, töltötték, hajtogatták és mind megették. Igen! A robinsonok és barátaik egyedül készítették a mintegy 100 palacsintát, Ibolya néni és Józsi bácsi csak a tanácsokat adták. Már nem először ismerkedhetnek azonban a robinsonok a főzés mesterségével, volt rá példa, hogy paprikás krumplit főztek maguknak a gyerekek. Mindenki jól megtömhette a hasát Ibolya néniéknél, aztán pedig le is mozoghatta. Volt táncverseny, de a padlón még csúszóversenyt is rendeztek. Órákon át tartott a party, amelyhez végül több szülő is csatlakozott, így mondhatni: egy tűt sem lehetett már leejteni a szobában.
A Robinson Úttörőcsapat szorgos munkájának eredménye, hogy annyi beszámolót írtunk eddig, hogy azok mind már nem férnek el ezen a főoldalon. Ezért balra a menüben "Korábbi programjaink" címszó alatt a régebbi eseményeinkről olvashatsz.
Pénzekkel ismerkedtünk
A robinsonok és barátaik a régi magyar és külföldi pénzekkel ismerkedtek.Néhány ma is forgalomban lévő különleges magyar pénzérmét, valamint külföldi fizetőeszközt is szemügyre vehettek. Egyeztetés után néhányan a madarasi takarékszövetkezetbe is elmehettünk, ahol megismerkedtünk a pénzintézet munkájával, megnézhettük, hogy miként vizsgálják meg a bankók eredetét.
A robinsonok és barátaik (csak néhányan fértek az autóba) kihasználták az utolsó jó őszi időt és kiruccantak a táborba, hogy néhány bokrot, pár makkot elültessenek. Azt szeretnénk, hogy minél több féle növény legyen a táborban, hogy a táborlakók minél több növényfajt megismerhessenek. Ezúttal amerikai ecetfát, vörös mogyorót és kocsányos tölgy termését ültettek. Sajnos mindig vannak jóakarók, akik nem az építést, hanem inkább a rombolást tartják szem előtt.
Ha már kint voltunk a szabadban, elruccantunk a közeli Sós-tóhoz, ahol meglepően tapasztaltuk, alig volt víz a tóban. Madarakat sajnos alig láttunk, viszont a kocsányosban annál több illegális szemétlerakóra bukkantunk. Örömünkre békésen legelésző őzek csoportját is láthattunk. A jó munka végeztével forró teázás közben átlapoztunk egy könyvet, ahol beazonosítottuk a kocsányos tölgyet, és mivel a nyáron nem láthattuk a gyapjas gyűszűvirág virágzását, a könyv képein gyönyörködtünk benne.
Madarason a Robinson Úttörőcsapat volt az, amely elkezdte vagy éppen újraélesztette a Márton nap hagyományát. Évekkel ezelőtt már. Idén, ismét megállapítottuk, hogy erre nagy igény van.
Közel százan jártuk az utcákat
kimaszkírozva, bolondos ruhákba öltözve, töklámpásokkal, lampionokkal, papírludakkal. Külön öröm, hogy szülők is csatlakoztak hozzánk. Hirdetéseink hatására többen az utcán várták a vonuló capatot és örömmel nyugtázták, hogy ilyen is van ebben a faluban csapatunk jóvoltából. A háromnegyed órás séta után igazán jó hangulatban telt tovább az este a Dodó discoban, amelynek táncterét alaposan megtöltötték a gyerekek. Meleg teát és kekszet kapott mindenki. A sikerre való tekintettel bizton mondhatjuk: jövőre is ápoljuk ezt a hagyományt.
Megdobbantak a szívek!
Örömmel vettük tudomásul, hogy a hátrányos sorsú gyerekek karácsonyi megajándékozására indított akciónk híre sok segítőkész ember fülébe is eljutott. Mindennap újabb és újabb felajánlás érkezik hozzánk. Magánemberek, vállalkozók, üzletek mutatják meg azt, hogy vannak jó emberek Madarason és környékén. Köszönjük minden eddigi segítőnek és minden leendő segítőnek, hogy támogatja a rászoruló gyerekeket!
1 és 2 forintosok a hátrányos helyzetű gyerekeknek
A Robinson Úttrörőcsapat és a
Környezetünk, természetünk alapítvány
már most szeretné bebiztosítani a rászoruló madarasi gyerekek húsvéti ajándékát.
A robinsonok évek óta felmérik a gólyafészkek számát, figyelemmel kísérik a gólyák vissza-érkezését, a fészkek elfoglalását, a szaporulatok mennyiségét. 2007-ben sajnos néhány fészek lakója nem érkezett vissza. Olyan régi fészket is tudunk, amely évek óta lakatlan. Tavaly két fészek valami oknál fogva eltűnt. Az egyik egy lakatlan telken volt, a másik egy épületen, an-nak eltűnésének okát nem tudjuk. A volt lakók vagy nem jöttek vissza, vagy máshová költöz-tek. Ebben az évben egy bolt kéményéről vették le az építők a fészket, mert útban volt. A csa-lódott gólyák a szemben lévő villanykaróra építették fel fészküket három nap alatt. Sajnos ép-pen az állatok napján lesodorta a vihar a fészket, a benne lévő két kikelt gólya elpusztult, egy tojás összetört. Az öreg gólyák néhány napon belül felépítették a fészküket a régi helyükre, a bolt kéményére. Olyant is tapasztaltunk, hogy két éven át a kisgólyák elpusztultak, az öregek talán fertőzésre gyanakodtak és '06-ban elkezdtek a szomszédos villanykaróra építeni. Ebben az évben azonban mégis az előző fészket foglalták el, a költés sikeres volt! Megfigyeléseink során észrevettük, hogy a településünk fölső részében egyetlen gólyafészek van annak ellené-re, hogy a közelben vizenyős terület található (a falu alsó részén van a Kígyós, még délebbre a Prizpa-tó). Sajnos ez a fészek egy ideje már lakatlan. A Robinson tábor felé is a közelmúltban épült egy gólyafészek, minden évben van szaporulatuk. Ők a régi Latinovics féle kastély vize-nyős területét uralják. Érdekes, hogy néhány család több mint egy hetes késéssel érkezik vissza. Ebben az évben 15 fészket számolhattunk meg, sajnos, csak nyolcnak volt lakója. Legtöbbjük két fiókát költött, két fióka elpusztulásáról tudunk. Érdekesség: Hogy ugyanaz a gólya-e, de egy Kossuth utcai több alkalommal is lefel sétál az utcában, többször eljön a Hunyadi utcai mély árokba is. Egy gólya rendszeresen sétál a focipályán, egy a kertek alatt. Olyant is megfigyeltünk már, hogy leszállt a herés kertbe. Augusztus 25. után hagytak itt bennünket.
Ismét lubickoltunk
Már nem is tudjuk megszámolni, hányszor jártunk Kiskunhalason. De azért sosem unjuk meg!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
